Tévhitek a vízivásról

Hogyan alakulnak ki a szokásaink?

Hogyan csökkenti a jógagyakorlás a stresszt?

Az egészségünk megőrzése szempontjából létfontosságú a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, hiszen testünk minden egyes sejtjének folyadékra van szüksége az optimális működéshez.

A napi ajánlott vízfogyasztás mértéke minimum két liter, ami körülbelül nyolc pohárnak felel meg. De ez mennyire felel meg a valóságnak?

A rossz hír, hogy ettől sokkal több folyadékra van szüksége a szervezetünknek. De a jó hír az, hogy valószínűleg többet fogyasztunk, mint gondolnánk.

A folyadékháztartás egyensúlyának fenntartásához a szervezetnek naponta átlagosan körülbelül hat liter folyadékra van szüksége, de ennek nem feltétlenül kell csak ivóvízből származnia. Az összfogyasztáshoz hozzájárul bármilyen ital, amit megiszunk, az élelmiszerek, amiket elfogyasztunk, valamint a környezetünk nedvessége.

Az optimális bevitel egyénenként változó, nem, életkor, testsúly, egészségi állapot, fizikai aktivitási szint, és környezeti feltételek (hőmérséklet, páratartalom) függvénye. Kutatások szerint ez óriási eltéréseket mutat a világ különböző pontjain. Tehát az a széles körben elterjedt hiedelem, miszerint mindenkinek naponta két liter vizet meg kellene innia, tévhit, amit a tudomány nem támaszt alá.

Normál időjárási körülmények között testünk naponta két-három liter folyadékot veszít a vizelet- és székletürítés, az izzadás és a légzés által. Ezt a mennyiséget mindenképpen pótolnunk kell. Ha szomjúságot érzünk, az a szervezet vészkiáltása.

Nagyobb folyadékigény léphet fel erős izzadással járó fizikai aktivitásnál, bőséges fehérjebevitel esetén, magas sótartalmú élelmiszerek fogyasztása után, extrém meleg környezetben, illetve lázzal és/vagy hányással, hasmenéssel járó betegségek esetén.

Azonban ha tudatosan csak azért iszunk többet, hogy kövessük a fenti mítoszt, az egy kicsit olyan, mintha többet lélegeznénk, mert az oxigén jót tesz nekünk. Valójában a túl sok víz ivása legalább olyan veszélyes lehet, mint a kiszáradás.