Mi az a sztóma?

A sztóma egy kb. 2-3 cm-es átmérőjű, a hasfalon keresztül kivezetett, kissé kiemelkedő bélvégződés, melyet azért hoznak létre, hogy a széklet ki tudjon ürülni a külvilág felé.

Sztómaműtétre leggyakrabban daganatos állapotok, illetve krónikus gyulladásos bélbetegségek (Crohn és Colitis ulcerosa) miatt kerül sor, de például sugárterápia, endometriózis vagy szülés következtében sérült bélszakasz tehermentesítésekor is szükség lehet rá. A sztómaviselés lehet ideiglenes, vagy súlyosabb esetekben végleges.

A mellékhelyiségben végzett dolgunk alapból tabu, még a családtagok elől is titkoljuk... így nem csoda, hogy érzékenyen érint mindenkit ez a téma. Azoknak, akiknek az egészségi állapota már nem teszi lehetővé a minőségi életet, megváltás lehet a sztóma. És nagyon sokan vannak olyanok, akiknek az életét menti/mentette meg (mint nekem is...). Ez utóbbi esetben nincs választás. Mindezek ellenére mégis ciki és szégyen róla beszélni. Vannak, akik éveken keresztül titkolják, nem beszélnek róla, szégyellik és nem merik elhagyni az otthonukat. Ők lehet, hogy sohasem lesznek képesek elfogadni ezt az állapotot.

Hazudnék, ha azt mondanám, nekem könnyű volt elfogadni, illetve megszokni a sztómazsákot. De túllendültem a nehézségeken, s amint az egészségi állapotom engedte, mentem dolgozni, edzeni és jógázni. A társasági élet, és a régi, megszokott környezetbe való "hazatérés" határozottan segített az elfogadásában. A közvetlen környezetemben (család, barátok, munkahely, jógaterem) sohasem titkoltam, hogy sztómám van/volt, hiszen a legtöbben izgultak értem a kórházi "kiruccanásom" alatt. Nem esik és nem esett nehezemre beszélni a sztómáról, nem szégyelltem, de természetesen nem mutogattam a zsákot.

Amikor valaki megtudja, hogy sztómás vagy (és tudja, hogy mi az), általában két dolog jut eszébe: vagy sajnál, vagy undorodik. Általában mi volt az első reakciója az embereknek, ha megtudták sztómás vagyok? Íme:

• "Én inkább meghaltam volna, mint hogy sztómazsákkal kelljen élnem."
• "Én biztosan nem vállaltam volna a műtétet."
• "Én nem tudnék sztómazsákkal élni."
• "Én biztos, hogy nem tudnám elfogadni soha."

Ugye mennyi negatív kijelentés, vélemény? Szerencsére rám nem voltak hatással.

Senkire sincs ráírva, hogy milyen betegséggel küzd. Mielőtt bárkire címkét ragasztanánk és véleményt formálnánk, legyen az (látszólag) pozitív vagy negatív, gondoljunk arra, hogy bárki, bármikor kerülhet hasonló helyzetbe!