Öt szokás, amit érdemes bevezetned a mindennapokba
Mit értünk teljes értékű élelmiszer alatt?
Az emberi táplálkozás egyik sarkalatos pontja a makrotápanyag-szükséglet kielégítése anélkül, hogy túl sok kalóriát fogyasztanánk; a másik pedig az, hogy elegendő mikrotápanyag kerüljön a szervezetbe.
Minél magasabb az elfogyasztott ételek tápanyagminősége, annál kevésbé vágyunk a túlzott kalóriabevitelre.
Ha a szervezetünk makro- és mikrotápanyag-igénye nem teljesül, nem tudjuk kontrollálni az ételek iránti vágyat és a túlevést, ami nem csak elhízáshoz, hanem más egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet. Tehát, ha a szükséges tápanyag nem áll rendelkezésre, a szervezetünk veszélyezteti a hosszú távú egészségét, hogy biztosítsa a rövid távú működését.
Amit megeszünk, az a részünkké válik. Az étel, amelyet elfogyasztunk, tesz azzá, amik vagyunk, mind fizikailag, mind érzelmileg.
A kiegyensúlyozott étrend alapja a makrotápanyagok minősége, mennyisége, és azok egymáshoz viszonyított aránya egy étkezésen belül.
Az egészségre nézve kedvező makrotápanyagok:
- az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok (döntő többségében zöldségek),
- a sovány fehérjék (hüvelyesek, tojás, sovány húsok, halak), és
- az egészséges zsírok (egyszeresen telítetlen zsírsavak és omega-3 zsírsavak).
A megfelelő makrotápanyag egyensúly elérése érdekében minden étkezéskor mind a három makrotápanyag, azaz fehérje, szénhidrát és zsír (lehetőség szerint teljes értékű, natúr, feldolgozatlan formában) kerüljön a tányérra!
Az étrend összeállításánál és az étkezések gyakoriságának meghatározásánál figyelembe kell venni az egyéni egészségi állapotot, az esetleges intoleranciákat és az egyéni preferenciákat. Mindemellett igazodnia kell az életvitelhez is.
